|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1267 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1261-1267 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Antal Árpád András 0. július 13.Nem engedünk az egységes Székelyföldből – Közvita Bálványoson Románia regionális felosztásáról„A mai találkozó után meggyőződésem, találunk egy olyan megoldást, amely minden fél számára kielégítő és a legkevesebb feszültség árán megvalósítható” – nyilatkozta tegnap Bálványoson Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a Románia regionális átszervezéséről tartott közvitán. Majd minden hozzászólásában elismételte: döntés még nem született, de Románia modernizációja, fejlődése miatt szükséges az átalakítás, és azon igyekeznek, hogy minden itt élő számára biztosíthasson az állam „egy minimális civilizációs szintet”. Nem maradt előtte titokban az itt élők véleménye sem, s bár a házigazda megyei önkormányzat Bálványosra „rejtette” a közmeghallgatást, legalább kétszázan megjelentek. A Kovászna, Maros és Hargita megyéből érkezett politikusok, polgármesterek, önkormányzati képviselők – pártállástól függetlenül – megfogalmazták, a székelység bármilyen törvényes eszközzel megvédi szülőföldje egységét. Székely zászlók fogadták Székely zászlókkal díszített falvakon áthajtva érkezett csütörtök este Liviu Dragnea Bálványosra, Oltszemen, Málnáson, Mikóújfaluban és Bükszádon több mint kétszáz lobogót tűztek ki házaikra a helyiek, hogy jelezzék a miniszterelnök-helyettesnek: Székelyföldön jár. Tömeges megnyilvánulásra a helyszín nem adott lehetőséget, de mint-egy tucatnyian – az EMNP, SZNT, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői – felsorakoztak a konferenciaterem bejárata előtt, felirataik négy nyelven hirdették a bukaresti vendégnek: Székelyföld egységes régió! A bejárat előtt hatalmas székely zászlóval álló bélafalvi Boldizsár Bélával szót is váltott Dragnea, „Nem akarjuk, hogy szétdarabolják Székelyföldet” – mondotta Boldizsár, mire érkezett a miniszterelnök-helyettes szellemesnek szánt válasza: „majd Teleormanhoz csatoljuk”. „Azt meg végképp nem akarjuk, ott túl sok az analfabéta, most jöttek ki a statisztikák” – replikázott Boldizsár Béla. S mintha ez adta volna meg a hangot, a teremben oldott, nyílt, sokszor kemény véleményeket megfogalmazó párbeszéd zajlott. A beszélgetés moderátora, Vasile Dâncu, a közmeghallgatás, az általuk kezdeményezett közvita lényegére hívta fel a figyelmet: helyben akarnak tájékozódni, az itt élők véleményére kíváncsiak, hogy „ne a Bukarestben politizáló magyarok hozzák meg a döntést a Bukarestben politizáló románokkal”. Itt most döntések nem születnek, és ez nem egy politikai összecsapás, hanem lehetőség egymás véleményének, álláspontjának megismerésére. Megértették a Bálványosra vezető nagyon rossz út üzenetét is, és meggyőződése, ha korábban megtörtént volna a regionális átszervezés, ez az út nem így nézne ki – mondotta. Erős medve, ravasz róka Házigazdaként Tamás Sándor Székelyföldet mutatta be, kivetített képekkel illusztrálva, hogy tájainkon a medve is otthon érzi magát, jó a levegő, ez a borvizek hazája, egy régió, amelyet szorgalmas emberek laknak. Egy újabb központosítás tanúi vagyunk, s közben azért kell rettegnünk, hogy ravasz szándékkal (egy róka jelent meg a kivetítőn) fel akarják számolni megyéinket. Ajándékként székely népviseletbe öltözött babákat, szilvapálinkát és egy, a három magyar megyét jelképező kerámiaedényt adott át Liviu Dragneának. A róka–medve hasonlat nem hagyta nyugodni a vendégeket, Dâncu azonnal közbeszúrta: a medve lehet erősebb, de a mesékben a ravasz róka gyakran legyőzi, és Dragnea is ezzel indította felszólalását (miután magyarul is elmondta: Jó napot!), ő régi vadász, sok rókát lelőtt, kevésnek sikerült őt legyőznie. Hogy oldja a hangulatot, egy előző este hallott történetet is elmondott: a Konstancáról Bálványosra üdülni érkezett vendégek férfitagjait késő estig hiába várták haza asszonyaik, s végül az egyik feleség az erkélyen helyezkedett el urát lesve. Egyszer rettenetesen kiabálni kezd: medve, medve... mire rászól az egyik helybeli: asszonyom, ha én Konstancára utazom, nem állok ki a teraszra kiabálni, hogy hajó, hajó... Populista szándékbemutató Liviu Dragnea bő negyven percben ismertette a kormány szándékait, prezentációja első fele a decentralizáció fontosságáról szólt, arról, mennyire fontos, hogy a döntéshozatal Bukarestből helyi szintre kerüljön. Jóformán ki sem ejtette azt a szót, hogy régió, megyékről, helyi önkormányzatokról szólt, populista közhelyeket sorakoztatott fel arról, miként akarják megkönnyíteni az emberek számára az ügyintézést, több hatalmat adni a helyi választottaknak (nem véletlenül, a teremben főleg polgármesterek, helyi és megyei választottak kaptak helyet). Térképeket mutatott be, nyilakkal színesítve, igazolandó nyolcmegyés elképzelésük létjogosultságát, ám ezek az ábrák azt sugallták, holnap a ma elmondottak ellenkezőjét is bizonyítani lehet velük. Kevés konkrétumot, de annál több jó szándékot igyekezett tükrözni. Székelyföld régiót akarunk A székelyföldi magyarság álláspontját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette: sok mindenben közös az elképzelésünk, decentralizációt akarunk mi is, az ország modernizálását, a jelenlegi „szklerózisos rendszer” felszámolását – mondotta. Felidézte, hogy a sokak által „nem létezőnek” nevezett Székelyföld „nem létező” lakói harcoltak annak idején Mihai Viteazul mellett, s róluk is szól a Gyulafehérvári Nyilatkozat, amely szerint „az új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak”. Vázolta a fejlesztési régiók eddigi működésére vonatkozó adatokat: a lakosság 70 százaléka vesztese lett ennek a megoldásnak, és konkrét számokkal oszlatta szét azt a mítoszt, hogy Székelyföld a legszegényebb megyék közé tartozna. Bemutatta azt is, ha a Közép Régió hat megyéje ebben a felállásban marad, akkor a három székely megye jelentős összegeket veszít az európai alapokból, külön régióban lakosonként 170 euróval több jutna nekik (összesen 180 millió euró), mint a Közép Régióba tartozva, ahol továbbra is mindent lefölöz Szeben, Brassó, Fehér megye. Decentralizációt akarunk, Kovászna, Maros és Hargita megyéből álló fejlesztési régiót, Marosvásárhely központtal, harmadik lépésként pedig azt, hogy ez a régió közigazgatási státuszt nyerjen – hangsúlyozta Antal Árpád, és szavait a terem hosszas vastapssal jutalmazta. Határozott vélemények A bemutatók után a párbeszéd következett, aki szólni akart, megtehette, Vasile Dâncu mindenkinek megadta a lehetőséget. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a távol eső régióközpontok okozta nehézségekre hívta fel a figyelmet, s kimondta kere-ken, mi itt, Székelyföldön nem akarunk még egy fölénk rendelt közigazgatási szintet, azt szeretnénk, ha saját dolgainkról mi dönthetnénk. Péter János, az SZNT alelnöke átadta Izsák Balázs elnök nyílt levelét, amelynek legfontosabb részleteit kicsit később Kulcsár-Terza József fel is olvasta. Nem sokat köntörfalazott Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei elnöke: mi székelyek vagyunk, nem románok, nem akarunk egyebet, mint ami más európai kisebbségeket is megillet, és ezért minden törvényes eszközzel harcolni fogunk, annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben folyamatosan átvertek, becsaptak bennünket. Klárik László, az RMDSZ háromszéki szenátora arra hívta fel Dragnea figyelmét, hogy decentralizációról beszél, de egyelőre semmit nem tudni arról, melyik minisztérium milyen hatásköröket hajlandó átadni. A Néppárt háromszéki elnöke, Benedek Erika pedig annak is hangot adott, hogy nemcsak önálló régiót, de autonóm Székelyföldet akarnak az itt élők, és átadta a pártja regionális elképzeléseit tartalmazó dokumentumot. A magyar fiatalok álláspontját Demeter Ferenc tolmácsolta. Hol vannak a román lányok? Szót kaptak a románság képviselői is: egy marosvásárhelyi ügyvéd, egyetemi tanár azt magyarázta el, hogy azért képviselte a prefektúrát a Hargita megyei zászló elleni perben, mert a románság jelképei nem kaptak helyet a lobogón, majd hosszasan fejtegette, nem akarnak egy, a sztálinista Magyar Autonóm Tartomány-szerű képződményben élni. Politikai döntésre van szükség, de a kormánynak figyelnie kell arra, meddig megy el a kompromisszumokkal – figyelmeztette a miniszterelnök-helyettest. Ioan Lăcătuşu azt részletezte, milyen nehéz a románok helyzete Székelyföldön, mennyire nem kapnak támogatást a mindenkori kormányoktól, s panaszát megfejelte azzal is, hogy lám, itt a vendégeket fogadó lányok között sincs egyetlen román népviseletű. Dragnea erre csak annyit mondott: miért nem hoztak egy román lányt, biztos nem akadályozta volna meg senki. Lăcătuşu sértetten távozott a teremből. Kinek jó és kinek rossz? A felszólalásokra Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tette fel a pontot: le kell végre számolni azzal a tévhittel, hogy ami jó Székelyföldnek, az rossz Romániának, és ami rossz Székelyföldnek, az jó az országnak. A normális együttélés jelképeként felkérte Ioan Lăcătuşut, hogy ősszel együtt látogassanak el óvodákba, ahol ő románul olvasna fel Creangă-meséket, Lăcătuşu pedig magyarul tolmácsolhatná Benedek Elek történeteit. „Ez lenne a normális együttélés, egymás tisztelete” – mondotta – „s akkor megszűnnének azok a problémák, amelyek 1921 óta meghatározták életünket”. Ő is nyíltan kijelentette: autonómiát akar Székelyföldnek, ezt nem titkolja, s felhívta a miniszterelnök-helyettes figyelmét a regionális nyelvek fontosságára: egy térségben, ahol jelentős nemzeti közösség él, nyelvének hivatalossá kell válnia, azonos rangúvá az állam nyelvével. A hozzászólások sorát a házigazda polgármester Daragus Attila zárta, ő is a rossz útra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen körülmények között nem kihasználhatóak a térség rendkívüli adottságai. Dragnea és Dâncu egyaránt elégedetten nyilatkozott a lezajlott eszmecseréről, igyekeztek megnyugtatni az itt élő románokat, hogy az ő álláspontjukat is figyelembe veszik, s felhívták a magyarság képviselőinek figyelmét: ha annyira jó az, amit akarnak, erről meg kell győzniük az itteni román közösséget is. „Azt szeretném, ha Grama képviselő úr jönne az önök javaslatának támogatójaként Bukarestbe, és őt Lăcătuşu úr kísérné” – mondotta Dragnea. A sajtótájékoztatón már sok újdonság nem hangzott el, a miniszterelnök-helyettes megkerülte az etnikai régióra, autonómiára vonatkozó kérdéseket, meglepő talán csak az a kijelentése volt, hogy meggyőződése, őszre, mire elkészül a regionális felosztás tervezete, kialakul az az álláspont, amely minden felet kielégít. Lapunk kérdésére, hogy miért dugták el a vitát Bálványosra, hisz mindenütt a megyeközpontok adtak ennek helyet, csak mosolygott, maga sem érti, ezt Tamás Sándorék szervezték ilyenformán, bizonyára azt akarták, hogy végigjöjjön ezen az úton. Egyébként megígérte, lesz pénz a felújítására. Zászlótörvényt is ígért Liviu Dragnea bejelentette: a kormány elé terjeszt egy jogszabálytervezetet, amely törvényes lehetőséget teremt a helyi hatóságok számára saját zászló elfogadására. „Egy alapvető elv, hogy a saját zászlót ki lehessen tűzni közintézményekre, polgármesteri hivatalokra, megyei tanácsokra, illetve a helyi hatóságoknak alárendelt intézményekre”, hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, kijelentve, azt akarja, mielőbb „elfogadjuk ezt a jogszabályt, amely szabályozna egy olyan területet, amely megmagyarázhatatlan módon maradt szabályozás nélkül. Így egyfelől megteremtené a törvényes lehetőségét annak, hogy a helyi hatóságok saját zászlót fogadjanak el, másfelől néhány minimális szabályt rögzítenénk”, ezek között a zászló méretét, kitűzését említette. Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levele Liviu Dragneának A Székely Nemzeti Tanács elnöke levele elején a ma is érvényes jogszabályt, az 1968-as 2-es számú törvény 3. cikkelyét idézi, amely értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze – amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.” Felhívja a figyelmet, hogy e jogszabállyal összhangban jött létre annak idején a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, s most a régiósítás során fel akarják rúgni azokat az elveket, amelyeket még Nicolae Ceauşescu sem mert elvetni. Hivatkozik és részletesen idézi azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyeket Románia is ratifikált, s melyek ugyanezen elvek mellett állnak ki. Leszögezi, „a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya, és európai biztonságpolitikai kérdés is egyben!”, s hangsúlyozza: „Önnek is tudatában kell lennie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700 000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió”. „Végül biztosítom Önt, hogy mi, székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzá nem értés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük” – zárja Liviu Dragneának címzett nyílt levelét Izsák Balázs. Farkas Réka Háromszék Erdély.ma 0. október 22.Édesek és mostohákMarius Popica prefektus levelét megírta. Sóhajtozik, szomorkodik, talán még könnyeket is ejtett, amiért Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, no meg mi, magyarok nem szeretjük, tiszteljük eléggé a román államot, mely édesanyaként viseli gondunkat. Sorolja, mi mindenért kellene hálásnak lennünk: a csendért, békéért, az anyanyelvi oktatásért, hogy minden feltételt megteremt (sic!) gyermekeink nevelésére, szabad és demokratikus választásokat biztosít, mi több, még a szabad sajtó létezését is neki köszönhetjük, hogy a Bukarestből vagy Brüsszelből csurrantott-cseppentett pénzekről ne is beszéljünk. Hát csend és béke aligha honol kies hazánkban, egymást marják a drága állam jeles képviselői, botrány botrányt ér, és lassan kiderül: tolvajok, gazemberek irányították, formálták életünket az elmúlt huszonöt esztendőben (is). A szeretetünket elváró állam megtestesítői éppen csak bizalomra nem adnak okot. És bizony híjával vagyon az anyanyelvi oktatás is, jogunk ugyan lenne rá, lehetőségünk azonban már nem mindig, mindenhol: szórványban iskolák szűnnek meg, az önálló állami magyar egyetem továbbra sincs sehol, az orvosképzés pedig törvények, ígéretek ellenére is akadozik. Gyermekeink nevelésének államra eső része – az iskolarendszer – ugyancsak gyatrán működik, felelőtlen reformösszevisszaság sodorta a jelenlegi helyzetbe, mikor inkább butít, mint okít a skóla, tudatlan, életre, szakmára felkészületlen ifjak serege hagyja el padjait. Szabad és demokratikus választásokról is jobb, ha csak csínján beszélünk, a manipuláció, a szavazatvásárlás, befolyásolás mindmáig jellemző, a parlament összetétele például jól mutatja az eredményt. A legszebb mégis a pénzek kiutalására vonatkozó passzus: az állam kegyesen ad nekünk – mondja prefektusunk, holott az állam visszaosztja, többnyire igazságtalanul, mindazt, amit adó formájában behajt tőlünk. És az állam, mely elvárja tiszteletünket, nem hajlandó tudomásul venni, hogy képesek vagyunk magunk dönteni saját dolgainkról. Ha maradunk a prefektus anya-gyermek kapcsolatra utaló hasonlatánál: olyan, mint zsarnok szülő, időnként pofonokat is osztogat, még az autonóm lét iránti vágyat sem tűri, árulásnak tekinti. Egy édesanya gyermeke javát akarja minden körülmények között, bármilyen önfeláldozás árán, a mostohát többnyire nem a szeretet vezérli, hanem uralkodni akar a rábízott ifjú fölött, minden lépését, cselekedetét befolyásolni. A román állam inkább ez utóbbira hasonlít. Válaszunk pedig a mostoha zsarnokoskodása alatt nyögő gyermek felelete. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 1990. szeptember 2.Vita Zsigmond emlékezett a moldvai csángók magyar iskoláira, amelyek 1947-ben nyíltak meg, Bákóban pedig magyar tanítóképző létesült. 1947 nyarán Czikó Lőrinc parlamenti képviselő és Antal Árpád moldvai útjuk után arról számoltak be, hogy "Bákó megyében ma mintegy 60 000 csángó él, ezen kívül kisebb-nagyobb települések vannak a környező megyékben." /Népi Egység, 1947. szept. 12./ A Groza-kormány támogatásával "1947 őszén megnyíltak az első állami magyar iskolák Moldvában. Először a történelem folyamán" írta Beke György /Magyar gondok Erdélyben, Budapest, 1990/. A csángómagyar falvak lakói hozzáláttak az új iskolák berendezéséhez. A lészpedi szülők új épületet emeltek a magyar iskolának. Egyes idehelyezett tanítók igyekeztek elkerülni a szegény falvakból, emlékezett Beke György Régi erdélyi skólák /Budapest, 1988/ című könyvében. A moldvai magyarság nemcsak Bákó megyében őrizte meg nyelvét, hanem a Szabófalva környékén is, sőt kirajzottak egészen a Dnyeszterig, Csöbörcsökig. Ezt tanúsíthatták az ötvenes években a falvakba kiszálló kolozsvári nyelvészek és néprajzosok /köztük dr. Kós Károly, Nagy Jenő, Nagy Olga, Faragó József és Almási István/munkái a moldvai csángó népművészetről, továbbá a népdal és népballada gyűjtemények. /Vita Zsigmond: Kitekintés a moldvai csángók iskoláira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./1990. október 27.Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./1991. június 7.Újraindítják a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatát Kolozsváron, Erdély történelme, művelődéstörténete, irodalomtörténete, néprajza, valamint egyház- és vallástörténet témakörökben. Az előadók között ismert tudósok és irodalomtörténészek vannak: Bodor András, Jakó Zsigmond, Bitay Ilona, Csucsuja István, Magyari András, Imreh István, Egyed Ákos, Csetri Elek, Kovács András, Murádin Jenő, Benkő András, Szabó György, Székely Erzsébet, Mózes Huba, Egyed Emese, Antal Árpád, Kozma Dezső, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Erdő János és Buzogány Dezső. /Szatmári László: Bolyai Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1991. június 8.Kézdivásárhelyen a Széchenyi-emlékév keretében jún. 8-án avatják fel ünnepélyesen a Nagy Mózes Líceumban a Széchenyi-domborművet, Vetró Artúr alkotását. Ebből az alkalomból tudományos ülésszakot tartanak, az előadók között van dr. Antal Árpád egyetemi tanár, Egyed Ákos történész és Fábián Ernő művelődéstörténész. /"A legnagyobb magyar" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./1993. október 29.Nov. 4-6-a között Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4.- Kolozsvár, 1972. márc. 13./ emléknapokat rendeznek Csíkszeredában, szülővárosában. Venczel József intézményszervező, pedagógus, sokoldalú tudós társadalomkutató volt. Sorra születtek meg alapvető munkái. 1950-ben letartóztatták, tizenkét évig ült börtönben, csak 1969-ben folytathatta tudományos munkásságát. /Gagyi József: A társadalomkutatás tudósa. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./ Venczel József pályaképét Antal Árpád rajzolta meg. /Antal Árpád: Venczel József életpéldája (1913-1972). = Keresztény Szó (Kolozsvár), nov., folyt. dec./ Magyarországon okt. 29-én Heves városában tudományos ülésszakon emlékeztek Venczel Józsefre, az előadók Kolozsvárról, Sövényfalváról, Csíkszeredából, Újvidékről, Saarbückenből, Budapestről érkeztek. Az emlékülésen az Országos Széchényi Könyvtár által összeállított dokumentációs kiállítás nyílt, majd felavatták Vetró András /Kézdivásárhely/ szobrászművész Venczel József-domborművét. Este pedig a helyi katolikus templomban bemutatták a csíksomlyói misztériumjáték Venczel-féle feldolgozását. /(lit): Venczel József-emlékülés Hevesen. = Új Magyarország, nov. 4./ A meghívón szerepeltek az emlékülés védnökei: Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Keresztes Sándor vatikáni magyar nagykövet és dr. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az emlékülés támogatói - többek között - a Barankovics István Alapítvány, az Erdélyi Szövetség, az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete, a Márton Áron Társaság és a Széchenyi Társaság.1995. június 3.A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./1995. szeptember 23.Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./1995. december 9.Kolozsváron a Fellegvár oldalán egy messziről is látható kereszt állt. 1948 őszén egy éjjel ismeretlenek felrobbantották. Akkor még visszaállították a keresztet. A hatvanas évek elején azután végleg eltűnt, emlékezik Antal Árpád. Írása először öt éve jelent meg. /Keresztény Szó (Kolozsvár), 1990. febr. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Az újraközlésnek az adott aktualitást, hogy Funar polgármester újból felállíttatta a keresztet.1996. május 17.A Hargita Népében /72. sz./ megjelent beszélgetést ismertetett az A Hét: Murádin László, a kolozsvári Nyelvtudományi Intézet főkutatója válaszolt Komoróczy György kérdéseire. Murádin László a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékén, Szabó T. Attila és Márton Gyula tanítványaként kezdte pályafutását. Gyakornokként részt vett a moldvai csángó és egyéb nyelvjárási atlasz gyűjtőmunkájában. 1957-ben áthelyezték a Nyelvtudományi Intézetbe, ahol szintén a nyelvföldrajzi kutatómunkába kapcsolódott be. Időközben munkahelye bővítette tevékenységi körét, ezt fejezi ki a jelenlegi neve: Sextill Puscariu Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézet. Az intézet adja ki a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények /NYIRK/ című folyóiratot. Murádin László főkutató egyben a NYIRK titkára. Az intézetben három magyar kutató dolgozik, ketten a magyar-román szótáron, ő pedig a nyelvjáráskutatási részen tevékenykedik. A NYIRK 1957-ben indult, eddig 71 füzete /száma/ jelent meg. Példányszáma régen ezer körül mozgott, most 350, ennyi az előfizetők létszáma. A NYIRK főszerkesztője Szabó Zoltán, helyettese Antal Árpád, mindketten egyetemi tanárok. - Az elmúlt években két nyelvművelő kötet jelent meg: Sztranyiczky Mihály-Tar Károly: Romániai magyar nyelvvédő szótár /1993/, valamint Komoróczy György: Magyar szavaink nyomában /1994/. Murádin László tanulmányait tartalmazza a rövidesen megjelenő Nyelvjárási tanulmányok /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című kötet, /A Hét (Bukarest), máj. 17., Lapszemle rovat/1996. december 10.Dec. 10-én Budapesten Magyar Bálint művelődési miniszter átadta a Pro Humanitate et Libertate kitüntetéseket. A díjazottak között volt Antal Árpád, a Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára és dr. Janics Kálmán szlovákiai magyar orvos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Janics Kálmán A hontalanság évei /Bern, 1979/ című munkájában az 1945-1948 közötti csehszlovákiai magyarüldözésről, a jogfosztottság időszakáról írt dokumentumkötetet, könyvéhez Illyés Gyula írt előszót.1997. június 25.Negyvenéves a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /NyIrK/, a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirata, amely 1957-ben indult és eddig 71 füzete jelent meg. A folyóirat példányszáma eleinte ezer volt, 1974-től 5-600, 1993 óta csupán 350. A folyóiratot csak a megrendelők kapják, számos példányt pedig cserepéldányként küldenek szét. A közlemények szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának kutatói, illetve a kolozsvári Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tagjaiból kerülnek ki. Jelenleg Szabó Zoltán a főszerkesztő, Antal Árpád a helyettese, Murádin László a szerkesztőségi tudományos titkár, szerkesztői: Campean Ilieana, Cs. Gyimesi Éva, Kozma Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./1998. május 12.Máj. 8-án mutatták be Kolozsváron Monoki István Romániai Magyar Könyvtermelés 1919-1940 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1998/ című munkáját. A könyvet Antal Árpád professzor mutatta be, ismertetve a kézirat kálváriáját, melynek megjelenését a történelmi események késleltették. Ez a gyűjtőmunka ugyanis első kötete az 1941-ben, tehát az elsőnél hamarabb megjelent második kötetnek, amely a magyar nyelvű folyóiratok és hírlapok bibliográfiája. A Monoki által elkezdett munka folytatódott, így készült el Tóth Árpád és Gábor Dénes munkája: Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1992/, továbbá az 1950-1953-as időszakot felölelő kiadás Szigeti Rudolf és Újvári Mária gondozásában. /Új könyv az EME kiadásában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1999. június 29.A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./2003. január 13.A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke jan. 10-én megrendezte az első Könyvesnapot. "A cél nyilvánossá tenni, jobban megismerni egymás munkáit." - jelentette be a diákoktól zsúfolt bölcsészkari teremben Egyed Emese tanszékvezető. A könyvesnapon a tanszék tanárai (Horváth Andor, Cs. Gyimesi Éva, Egyed Emese, Gábor Csilla, Józsa István, Kozma Dezső, Orbán Gyöngyi, Balázs Imre József, Berszán István, Kányádi András, Selyem Zsuzsa, Szabó Levente, Tóth Zsombor) által a 2000-2002-es időszakban írt, fordított, szerkesztett, verseket, esszéket, tanulmányokat, szövegértelmezéseket tartalmazó könyveket és tankönyveket mutatták be, miközben véleménycserére, vitára is sor került. Este a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat (Kozsik Ildikó, Maier András, Kozsik József) Levél helyett címmel kortárs erdélyi költők műveiből összeállított műsorát mutatta be. /Ö. I. B.: Magyar Irodalomtudományi Tanszék: Első Könyvesnap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Negyvenre tehető a kiadványok száma /22 egyéni kötet és számos, általuk szerkesztett kiadvány/.Berszán István (Kivezetés az irodalomelméletből), Egyed Emese (Mennyei barátom! és Adieu, édes Barcsaym), Gábor Csilla (Káldi György prédikációi), Horváth Andor (fordításkötetek - Andrei Plesu: Tescani napló és A madarak nyelve), Józsa István (Orth István. To Vizualize Time, szerk: Andrei Plesu: Robinson etikája), Kányádi András (szerk. Loránd Orbók: Casanova), Kozma Dezső (Eleven örökség, Ady Endre, Arany János, Petelei István publicisztikája), Orbán Gyöngyi (Megértő irodalomolvasás I., II., III. és Ígéret kertje), Selyem Zsuzsa (Valami helyet) könyveit ismerhették meg az érdeklődők. Ezután a tanszék tagjai által szerkesztett kiadványokat, kötetsorozatokat mutatták be. A tanszékhez kapcsolható konferenciakötetek közül három került részletesebb bemutatásra: a Romániai Magyar Doktoranduszok Konferenciájának irodalomtudományi kötete, a Vörösmarty-konferencia, valamint a Dialógus és retorika elnevezésű hermeneutikai tábor anyaga. A Sapientia Alapítvány által finanszírozott csoportos tanulmánykötetekből a Theátrumi könyvecskét és a Kegyesség, kultusz, eltávolítás című irodalomtudományi kiadványt emelték ki, majd Szabó Zoltán professzor az Antal Árpád-emlékkönyvről szólt. A maratoni bemutatót a Láthatatlan Kollégium kiadványai zárták, a Vissza a Forrásokhoz című interjúkötet és az Lkkt. irodalomtudományi folyóirat./Gál Andrea: Maratoni Könyves Nap Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./2003. március 31.Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./2003. szeptember 30.Az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi Tájékoztatójának legfrissebb számában Bogdán József, Bogdán László, Koncsol László és Magyari Lajos versei találhatók. A tartalom kiemelkedő prózai anyagai: Bakk Miklós beszélgetése Jeszenszky Géza történésszel, Magyarország volt külügyminiszterével; Beke György emlékei az egykori dák főváros kapcsán; Tánczos Vilmos beszélgetése Antal Árpád irodalomtörténész professzorral; Nagy Pál visszapillantása a nagyenyedi tanítóképzés múltjára; Lukács János beszélgetése Böjte Csabával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökével; Benkő Levente pillanatképe a kőhalmi magyarság helyzetéről. Más írások: Csángó konferenciáról nyilatkozik Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke (Fekete Réka); A moldvai csángók történetisége, kultúrájának alakulása napjainkig (Bilibók Jenő); Vendégségben az aldunai székelyeknél (Sike Lajos). /Transsylvania/2003., 3. szám. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2004. április 19.Ápr. 16-án a dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében Kézdivásárhelyen bemutatták a százegy évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen született Földi István Századelő az udvartereken című posztumusz könyvét. Dr. Antal Árpád kolozsvári professzor méltatta a társaság legújabb könyvét. A bemutatón néhai Földi István családtagjai közül többen megjelentek Dombóvárról, ahol a könyv megszületett, és ahol Földi István 1944 ősze és 1967. június 28-a között élt. A könyv megjelentetésében nagy szerepe volt Antal Árpád egyetemi tanárnak, a kötet szerkesztőinek, Incze László ny. múzeumigazgatónak, Szabó Judit néprajzkutatónak és Sylvester Lajos újságírónak, aki 1971-ben az akkori Megyei Tükörben 54 részben közölt részleteket a kézdivásárhelyi Bucs család tulajdonában levő Földi-könyv kéziratából. /Iochom István: Századelő az udvartereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./2004. július 10.Dr. Pozsony Ferenc professzort, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetőjét, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökét nemrég a Csángó Kultúráért díjjal tüntette ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Nevéhez fűződik többek között a Moldvai csángó adattár megteremtése, valamint a Csángó Múzeum létrehozása is. Pozsony Ferenc /sz. Zabola, 1955. ápr. 16,/ a Moldvában élő magyarokkal már kisgyermekkorában kapcsolatba került. A középiskolát Kovásznán végezte, ahol tanárai közül Gazda József és neje, Gazdáné Olosz Ella folyamatosan végzett kutatásokat moldvai magyar falvakban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán Antal Árpád, Péntek János, Vámszer Márta és Vöő István tolmácsolták a csángókkal kapcsolatos szakirodalmat. Pozsony Ferenc 1978-tól már rendszeresen kezdett járni moldvai magyar falvakba. Több mint tíz éven át meglátogatta a Klézsén élő Hodorog Lucát, aki már akkor, a zaklatások ellenére vállalta magyarságát. Ezeknek a kutatásainak eredménye Szeret vize martján – moldvai csángómagyar népköltészet /Kolozsvár, 1994/ Kriza János Társaság Könyvtára/ című kötet, egy moldvai csángó asszony szerteágazó folklórtudását tartalmazza. Az egyetem elvégzése után Kézdivásárhelyen tanított 1990-ig, s a közeli Ojtozi-szoroson át hetente átjárt a moldvai magyar családokhoz. Az 1989-es romániai változások után Péntek János egyetemi professzor megszervezte a néprajz egyetemi oktatását a kolozsvári egyetemen, ahová 1990 őszétől Pozsony Ferencet is meghívta. Pozsony Ferenc tanártársaival 1991-től minden évben alapkutatásokat szerveztek moldvai csángó falvakban, ahol elsősorban a nyelv-, kultúra- és identitásváltást, a gyorsan átalakuló gazdaság- és társadalomszerkezetet, valamint a magyar nyelvű hagyományokat gyűjtötték. A kutatásokból Kolozsvárt a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában a legnagyobb csángó archívumot teremtették meg. Itt őrzik a moldvai magyarsággal kapcsolatos hazai és külföldi szakirodalmat, tanulmányokat, köteteket, filmeket és fényképeket eredetiben vagy másolatban. A dokumentációs anyagot számítógéppel feldolgozták, s annak alapján elkészítették a csángókkal kapcsolatos bibliográfiai adatbázist. Az önálló Csángó Múzeumot Zabolán hozzák létre, 2003. szept. 14-én megnyitották az akkreditálás előtt álló Csángó Múzeum első állandó kiállítását. 2000-ben jelent meg Pozsony Ferenc „Adok nektek aranyvesszőt..." című kötete. /Dr. Pozsony Ferenc: Kapcsolataim a moldvai csángókkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2004. augusztus 13.A Kolozs megyét is érintő magyar demográfiai hullámvölgyben a vidéki civil szervezetek szórványiskola-központokat akarnak létrehozni. A györgyfalvi Georgikon Alapítvány eldöntötte: új szórványoktatási rendszer alapjait teszi le a Kolozsvártól mintegy tíz kilométerre fekvő, színmagyar településen. Antal Árpád, a Georgikon Alapítvány ügyintézője rámutatott, a visszaköltözések során fellendül majd az iskolai élet. Évtizedeken át Györgyfalva gyerekekkel biztosította Kolozsvár lakótelepei magyar oktatási intézményeinek folyamatos működését. Most a Györgyfalvi Általános Iskola szórványban élő vagy nehéz anyagi körülményekkel küzdő 1–8 osztályos magyar gyerekeket toboroz. Ingyenes bentlakást és utazást tudnak biztosítani a rászorulóknak. Vízaknán is ilyen alapokra épül az Árvácska Gyermekotthon. /Szabó Csaba: Sínen van a györgyfalvi szórványiskola-központ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2004. szeptember 28.Több mint száz sepsiszentgyörgyi fiatal magyar értelmiségi írta alá a Pro Regio nevű kezdeményezést, amelyben kérik, hogy az RMDSZ és az MPSZ vezetői hagyják abba a politikai harcot, kezdjenek párbeszédet. A dokumentumot a kezdeményezők elküldték Markó Béla RMDSZ-elnöknek, és Szász Jenőnek, az MPSZ vezetőjének. Antal Árpád András, a felhívás egyik kezdeményezője elmondta, az aláírók támogatják Székelyföld autonómiáját. /Fiatal értelmiségiek felhívása RMDSZ–MPSZ párbeszédre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./2004. október 12.Kolozs megyében az RMDSZ parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolására kiírt előválasztáson befutó helyre került az eddig is törvényhozói mandátummal rendelkező Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, a második, szintén bejutó képviselői helyet pedig az előválasztásokon jó esélyekkel induló Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselő szerezte meg. Nem végleges adatok szerint a hét végén Székelyföldön, Kolozs megyében és az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete által rendezett urnás előválasztásokon összesen több mint 80 ezren adták le a voksukat. Kolozs megyében a 80 ezer fős magyar lakosságnak mindössze 16 százaléka, azaz közel 14 ezer ember szavazott. Kolozsváron a 40 ezer szavazati joggal rendelkező magyarból csak 3400 ment el szavazni. Kovászna megyében Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor 10 571 szavazattal vezeti az RMDSZ szenátusi listáját. Második lett a szintén törvényhozóként dolgozó Németh Csaba. Háromszék képviselői listáját egy újonc, Antal Árpád András szociológus vezeti. Őt Tamás Sándor és Márton Árpád jelenlegi képviselő követi. Meglepetés született a szintén urnás előválasztásokat szervező nagybányai területi szervezetnél, ahol Böndi Gyöngyike jelenlegi képviselő csak a második helyen végzett, így szinte biztos, hogy nem fog újabb mandátumot tölteni a parlamentben. Itt bejutó helyre Bónis István került. /Borbély Tamás: Többnyire papírforma eredmények az előválasztásokon. Kolozsváron nagyon alacsony volt a részvételi arány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2004. október 12.A Háromszék okt. 7-i számában Antal Árpád András egész oldalas fizetett politikai hirdetésben ismertette szándékait. A megjelenés előtti napon kész szöveget nem hozott be a szerkesztőség reklámirodájába, hanem utolsó pillanatban a lap egyik újságírójának kellett vele interjút készítenie. Jóval lapzárta után Demeter János, a megye RMDSZ-es tanácselnöke telefonon hívta a szerkesztőt, nála van Antal Árpád András, és azt szeretné, ha a fizetett politikai hirdetésében nem jelenne meg Márton Árpád neve, helyette csak ,,egy képviselő” legyen. A szerkesztő közölte, már nem tud segíteni. Ezután Antal Árpád bement a nyomdába, és azt állította – valótlanul! – a nyomdászoknak, hogy engedélyt kapott arra, hogy a lap mesterpéldányán változtasson. Kivett egy bekezdést (amelyben egyébként bírálta Márton Árpádot), az újság így jelent meg. A Háromszék szerkesztőségében felháborodást keltett mindez. Egyesek szerint ilyesmire még a megyei párttitkár sem vetemedett volna a kommunista diktatúrában. /Mózes László: Nincs határ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./2004. október 13.Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2004. november 16.Háromszék, a Székelyföld határán, a Feketeügy kökösi hídja mellett tartotta rendhagyó sajtótájékoztatóját az RMDSZ három politikusa: Márton Árpád, Tamás Sándor és Antal Árpád-András. Bejelentették, hogy az RMDSZ háromszéki képviselői elkészítik és benyújtják a román parlamentnek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Antal Árpád képviselőjelölt elmondta, a Pro Regio Egyesület közreműködésével a megyehatárt jelző táblára kiteszik azt a háromnyelvű feliratot (román, magyar, német nyelven), hogy az erre haladók beléptek Székelyföldre. /(s): Itt kezdődik a Székelyföld! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./2004. november 24.Az RMDSZ Kovászna megyei képviselő-, és szenátorjelöltjei nov. 22-én a kökösi megyehatárnál felállították a Székelyföld határát jelző táblát. Antal Árpád képviselőjelölt szerint ezáltal is üzenni szeretnék, hogy az RMDSZ nemcsak kampányszlogenként használja az autonómia kifejezést, hanem határozottan harcolni fog Székelyföld autonómiájáért. Az RMDSZ jelöltjei elmondták, hogy a következő parlamenti ciklusban kidolgozzák, és benyújtják a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. A rendőrség néhány perc múlva eltávolította a háromnyelvű Székelyföld-névtáblát. A Kovászna megyei RMDSZ képviselőit rendőrök várták a helyszínen, ahol egy buldózer állt a megyehatárt jelző székelykapu előtt. Tamás Sándor parlamenti képviselő elmondta, a névtábla elhelyezése az első lépés az autonómia felé. Nichita Teodor főfelügyelő, a Kovászna Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője félbeszakította Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a felsőház alelnökének beszédét, mondván, hogy az RMDSZ kezdeményezése illegális. Puskás arra kérte a rendőrfőnököt, hogy ne zavarja meg beszédét. "Meglepett a főfelügyelő közbelépése. Nyolcéves tevékenységem alatt egyszer sem szakított félbe sem a rendőrség, sem az államfő. Lehetőségem volt probléma nélkül elmondani politikai véleményem; most, egy politikai álláspont ismertetése közben félbeszakított a főfelügyelő és megfenyegetett, amit én elképzelhetetlennek tartok. Értesítem a romániai és külföldi illetékes szerveket a történtekről. Megszegték alkotmányos jogaimat. Én választókat képviselek, akik a parlamentbe delegáltak, bárhol kifejthetem politikai nézeteimet", nyilatkozta újságíróknak Puskás Bálint. Nechita Teodor főfelügyelő nem kívánta kommentálni a szenátus alelnökének nyilatkozatát. A rendőrfőnök elmondta, a közúti közlekedésről szóló 2002/195-ös kormányrendelet megtiltja a táblák elhelyezését a közutakon az útügyi igazgatóság és a rendőrség engedélye nélkül. A Székelyföld-névtáblát elhelyezése után pár perccel eltávolította a rendőrség. Puskás Bálint szerint a rendőrség törvénytelenül beleavatkozott a választási kampányba. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint a rendőrség közbelépett egy illegális tevékenység kapcsán. "A névtábla eltávolítása törvényes, mivel bizonyítékként szolgál a rendőrségi vizsgálatban", szögezte le a prefektus. /Csak néhány percig állt a Székelyföld-névtábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2004. december 4.A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2004. december 15.Antal Árpád András újonnan megválasztott Kovászna megyei RMDSZ-képviselő nyitott az együttműködésre a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ), és módosítani szeretné az RMDSZ „apró lépéses” politikáját. Támogatja a magyar politikai erők együttműködésének gondolatát. A fiatal szociológus egyik alapítója a sepsiszentgyörgyi Pro Regio Kezdeményezésnek, amely a Székelyföld feliratú táblák elhelyezését kezdeményezte. /Egy RMDSZ-képviselő nyitott az együttműködésre az MPSZ-szel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./2005. február 1.Az óradnai római katolikus templomban került sor január 29-én a fakultatív magyar nyelvű oktatás ünnepélyes megnyitójára. Közel 100 elemi iskolás gyerek fog újra anyanyelvén, nagyapái nyelvén tanulni, mert szüleik közül is már csak kevesen beszélik a magyar nyelvet. Óradnán 1965-ben számolták fel minden szinten a magyar nyelvű oktatást, akkor több mint 140 tanulót írtak át román tagozatra. A cél az asszimiláció volt. Ezzel ért véget Óradnán a több mint 150 éves múltra visszatekintő magyar oktatás. 1968-ban Antal Árpád plébános megszervezte az iskolán kívüli magyar oktatást, de a hatóságok ezt betiltották. Az 1990-ben megalakult helyi RMDSZ az anyanyelvi oktatás visszaállítását tűzte ki. Beindult a magyar nyelvű oktatás a római katolikus plébánián, alsó és felső fokozaton, két szakképzett pedagógussal. Bauerné Madarász Ilona és a köré tömörülők lelkes munkájának köszönhetően sikerült kibővíteni a folyamatot. Oktatásukra bel- és külföldi alapítványoktól és szervezetektől kaptak támogatást. Jelenleg több mint 70 óradnai diák tanul magyarul szakiskolában, középiskolában. 2000-ben sikerült újraindítani az állami magyar óvodát. A végső cél: újraindítani Óradnán az alsófokú állami magyar iskolát. A fakultatív magyar nyelvű oktatást kezdeményező csoport tagjai: Strimbuné Asztrovszki Erzsébet, a helyi RMDSZ-elnök, Bauerné Madarász Ilona tanárnő, Kovács Attila római katolikus plébános és Debreczeni Júlia óvónő. Borsós K. László segédtankönyveket adott át a diákoknak. /Kresz Béla: Ismét a nagyapák nyelvén. Fakultatív magyar nyelvű oktatás Óradnán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
